A nő ül és vár.
Lábait Rimowa bőröndjén pihenteti, miközben kávét kortyolgat. Az évszakhoz kepést ma hűvösebb van, ő mégis egy lengébb nyári ruhát visel. Mindig is jobban szeretett fázni, mint izzadni. V alakú világoskék virágokkal díszített ruhája tökéletesen harmonizál fejkendőjével. Sminkje szolid, kiegészítői egyediek.
Mostanában ritkán mozdul ki otthonról, így ez az alkalom – AZ alkalom.
Képzeletben egy repterén van, a repterek paradox világában. Egy olyan helyen, ami a sürgés-forgás mellett egy belső, csendes világot is kínál mindazoknak, akik nem sietnek.
És ő nem siet – ő vár, fegyelmezetten vár.
Egy telefonhívás rántja vissza a valóságba.
„Szia, naaaa jobban vagy már? Tudod, a pozitív hozzáállás bizonyítottan segít – minden fejben dől el. Csak akarni kell, koncentrálni es menni fog…
Amúgy, hogy érzed, szerinted hat a terápia???
Naa, vigyázz magadra es jobbulást!!!“
A hivó megkönnyebbülve, a nő ismét mázsás súlytól elnehezedve zárja a beszélgetést.
A nő továbbra is csak vár, kételyekkel teli vár.
Majd egyszer csak szólítják.
Energikusan feláll és méltóságteljesen halad az onkológusa felé.
Fotó:
Fan Ho - 'Approaching Shadow' Hong Kong, 1954