A nő ül és vár. 

Lábait Rimowa bőröndjén pihenteti, miközben kávét kortyolgat. Az évszakhoz kepést ma hűvösebb van, ő mégis egy lengébb nyári ruhát visel. Mindig is jobban szeretett fázni, mint izzadni. V alakú világoskék virágokkal díszített ruhája tökéletesen harmonizál fejkendőjével. Sminkje szolid, kiegészítői egyediek. 

Mostanában ritkán mozdul ki otthonról, így ez az alkalom – AZ alkalom. 

Képzeletben egy repterén van, a repterek paradox világában. Egy olyan helyen, ami a sürgés-forgás mellett egy belső, csendes világot is kínál mindazoknak, akik nem sietnek. 

És ő nem siet – ő vár, fegyelmezetten vár. 

Egy telefonhívás rántja vissza a valóságba. 

„Szia, naaaa jobban vagy már? Tudod, a pozitív hozzáállás bizonyítottan segít – minden fejben dől el. Csak akarni kell, koncentrálni es menni fog… 

Amúgy, hogy érzed, szerinted hat a terápia??? 

Naa, vigyázz magadra es jobbulást!!!“ 

 A hivó megkönnyebbülve, a nő ismét mázsás súlytól elnehezedve zárja a beszélgetést. 

A nő továbbra is csak vár, kételyekkel teli vár. 

Majd egyszer csak szólítják. 

Energikusan feláll és méltóságteljesen halad az onkológusa felé.

Fotó:
Fan Ho - 'Approaching Shadow' Hong Kong, 1954