hello world!
FőoldalBlog
Itt vagy: 
Kezdőlap » Bejegyzések
Mi másképp nevetünk

„… A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül..."

A mérgező pozitivitás

Csak a jó dolgokra figyelj!

Minden rosszban van valami jó!

Minden okkal történik!

Minden fejben dől el!

A boldogság döntés kérdése!

Ha szomorú vagy, az a TE hibád!
Hirtelen belém nyilall egy emlékkép a múltból, amint egy betegség diagnosztizálását követően ülök az orvosi rendelőben és fuldoklom az ilyen és ehhez hasonló toxikus mondatokban. Segítő szándékú, de annál mérgezőbb kijelentések.

Hazudós
- novelláskötet -

Füllent, lódít, ferdít, hantázik, nagyot mond, vetít, valótlant állít … a hazugság szinonimáinak végeláthatatlan sora, na de miért és mennyit kamuzunk a hétköznapokban?
Szakértői felmérések szerint tíz perc alatt átlagosan háromszor ferdítjük el a valóságot.

Megdöbbentően magas szám, bevallom picit szkeptikus vagyok a kutatás hitelességét illetően😊De legyen, elhiszem…

Szellemek
Dolly Alderton

Vajon törvényszerű, hogy akinek – akarva vagy talán akaratlanul is – de eltér az élete a megszokottól, vagyis a kortársai által „diktált” mintától, az egy idő után lemorzsolódik a közös programokról? Először csak lemarad, majd egyre többször kimarad és végül teljesen elmarad.

„Sorkövetés” nélkül a boldogság valóban csak egy elérhetetlen vágyálom? Rosszindulatú feltételezés vagy kegyetlen valóság?

Dolly Alderton könyve kíméletlen őszinteséggel ír a mai harmincas nők félelmeiről, velük szemben támasztott elvárásokról és a párkeresés útvesztőiről.

(Miért) nem írtam semmit?

Réges-rég nem írtam már semmit…
Tudom- tudom, ez a rejtőzködő, kiszámíthatatlan, offline üzemmód a mai digitális világban a „teljes öngyilkosság“, vagy talán mindez csupán egy túlzó paranoia?

Eltűnésem magyarázatát csomagolhatnám tetszetős papírba, feldíszítve hatásvadász, sokat sejtető masnikkal vagy talán a manapság kedvelt „nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek“ mottó alapján konkrét, valós vagy vélt életközépi válságról, nehézségéről írhatnék, melyek az írásban gátoltak.

Megmaradt Alice-nek
Lisa Genova

Alice Howland élete példaértékű. A háromgyerekes családanya boldog házasságban él, karrierje csúcsán van. A neves, nyelvészprofesszor azonban egyre több furcsa dolgot vesz észre magán.
Nem találja előadásain a megfelelő szavakat, belezavarodik saját gondolatmenetébe. Térbeli tájékozódási képessége fokozatosan csökken. Miután a panaszok nem múlnak, sőt egyre inkább fokozódnak felkeres egy orvost. Hosszas és alapos kivizsgálást követően, közlik a rettenetes diagnózist, Alice 50 évesen öröklött Alzheimer – kórban szenved.

Vendéglista
Lucy Foley

Legyen trendi, formabontó, de mégis tartalmazzon klasszikus jegyeket. Ne legyen feszengős, de azért legyen ünnepélyes. Ne legyenek túl sokan, de azért a szűk családnál legyenek többen. Ünnepeljünk több napon keresztül vagy a „nagy nap” legyen valóban egy nap. A helyszín legyen könnyen megközelíthető vagy inkább távoli, egzotikus… kérdések végeláthatatlan sora, de vajon mekkora árat fizetünk a „tökéletes” esküvőért a legvégén?

A lelenc
Stacey Halls

„Lámpással keresem magam odakint.” (Emily Dickinson)

Biztosan voltatok már ti is úgy, hogy az élet hozta akadályokat egy kicsit nehezebben vettétek. Egy negatív hullám feltorlódott problémákkal, melyek - jobb esetben csak időszakosan de- megnehezítik mindennapjainkat.

Egy, a nyolcból

Statisztikák szerint minden nyolcadik nőt érint élete során a mellrák valamilyen formája. Magyarországon ez egy kisvárosnyi (kb.7500) nőt jelent évente. (azaz kb. naponta 20 nőt) akiknél diagnosztizálják a megbetegedést. Sokszor és sok helyen lehet olvasni a számokat, mégis inkább távolinak érezzük magunktól a betegséget – talán tudat alatt egy kicsit azért is, hogy ezzel még gondolatban is kizárjuk az érintettség lehetőségét.

Levelek a férjemnek, meg a szeretőjének
Sarah Domogala

A könyv teljesen véletlenül egy libris beszerző körutamon került a kezembe. Szerettem volna valamivel „meglepni“ magam, konkrét elképzelések nélkül. Tipikus esete az impulzusvásárlásnak, egyszerűen hagyod, hogy a „bolt irányítson“. Ahogy bolyongtam a polcok között egyszer csak megakadt a szemem ennek a könyvnek címén és előtört belőlem a kíváncsi énem.

Cholera-napló
Fábián Janka

A könyv olvasását hosszas várakozás előzte meg, mivel mar hónapokkal a megjelenés elött érdekesnek es hívogatónak találtam Fábián Janka új könyvének cím választását. Az elmúlt év megpróbáltatásait követően a téma nem is lehetne aktuálisabb.

Vera
Grecsó Krisztián

A könyv, ami egy hétvége erejéig visszarepített a 80-as évek Magyarországára, abba a korba, amikor mindannyiunk konyhájában a SOKOL rádió szólt, az ország egyik legnagyobb, legmodernebb áruháza a SKÁLA volt, a megrendelt autóra még éveket kellett várni, mindenki Fecske cigarettát szívott, amikor, amikor, amikor…mindezt persze napestig sorolhatnám.

Mi másképp nevetünk

„… A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül..."

A mérgező pozitivitás

Csak a jó dolgokra figyelj!

Minden rosszban van valami jó!

Minden okkal történik!

Minden fejben dől el!

A boldogság döntés kérdése!

Ha szomorú vagy, az a TE hibád!
Hirtelen belém nyilall egy emlékkép a múltból, amint egy betegség diagnosztizálását követően ülök az orvosi rendelőben és fuldoklom az ilyen és ehhez hasonló toxikus mondatokban. Segítő szándékú, de annál mérgezőbb kijelentések.

Hazudós
- novelláskötet -

Füllent, lódít, ferdít, hantázik, nagyot mond, vetít, valótlant állít … a hazugság szinonimáinak végeláthatatlan sora, na de miért és mennyit kamuzunk a hétköznapokban?
Szakértői felmérések szerint tíz perc alatt átlagosan háromszor ferdítjük el a valóságot.

Megdöbbentően magas szám, bevallom picit szkeptikus vagyok a kutatás hitelességét illetően😊De legyen, elhiszem…

Szellemek
Dolly Alderton

Vajon törvényszerű, hogy akinek – akarva vagy talán akaratlanul is – de eltér az élete a megszokottól, vagyis a kortársai által „diktált” mintától, az egy idő után lemorzsolódik a közös programokról? Először csak lemarad, majd egyre többször kimarad és végül teljesen elmarad.

„Sorkövetés” nélkül a boldogság valóban csak egy elérhetetlen vágyálom? Rosszindulatú feltételezés vagy kegyetlen valóság?

Dolly Alderton könyve kíméletlen őszinteséggel ír a mai harmincas nők félelmeiről, velük szemben támasztott elvárásokról és a párkeresés útvesztőiről.

(Miért) nem írtam semmit?

Réges-rég nem írtam már semmit…
Tudom- tudom, ez a rejtőzködő, kiszámíthatatlan, offline üzemmód a mai digitális világban a „teljes öngyilkosság“, vagy talán mindez csupán egy túlzó paranoia?

Eltűnésem magyarázatát csomagolhatnám tetszetős papírba, feldíszítve hatásvadász, sokat sejtető masnikkal vagy talán a manapság kedvelt „nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek“ mottó alapján konkrét, valós vagy vélt életközépi válságról, nehézségéről írhatnék, melyek az írásban gátoltak.

Megmaradt Alice-nek
Lisa Genova

Alice Howland élete példaértékű. A háromgyerekes családanya boldog házasságban él, karrierje csúcsán van. A neves, nyelvészprofesszor azonban egyre több furcsa dolgot vesz észre magán.
Nem találja előadásain a megfelelő szavakat, belezavarodik saját gondolatmenetébe. Térbeli tájékozódási képessége fokozatosan csökken. Miután a panaszok nem múlnak, sőt egyre inkább fokozódnak felkeres egy orvost. Hosszas és alapos kivizsgálást követően, közlik a rettenetes diagnózist, Alice 50 évesen öröklött Alzheimer – kórban szenved.

Vendéglista
Lucy Foley

Legyen trendi, formabontó, de mégis tartalmazzon klasszikus jegyeket. Ne legyen feszengős, de azért legyen ünnepélyes. Ne legyenek túl sokan, de azért a szűk családnál legyenek többen. Ünnepeljünk több napon keresztül vagy a „nagy nap” legyen valóban egy nap. A helyszín legyen könnyen megközelíthető vagy inkább távoli, egzotikus… kérdések végeláthatatlan sora, de vajon mekkora árat fizetünk a „tökéletes” esküvőért a legvégén?

A lelenc
Stacey Halls

„Lámpással keresem magam odakint.” (Emily Dickinson)

Biztosan voltatok már ti is úgy, hogy az élet hozta akadályokat egy kicsit nehezebben vettétek. Egy negatív hullám feltorlódott problémákkal, melyek - jobb esetben csak időszakosan de- megnehezítik mindennapjainkat.

Egy, a nyolcból

Statisztikák szerint minden nyolcadik nőt érint élete során a mellrák valamilyen formája. Magyarországon ez egy kisvárosnyi (kb.7500) nőt jelent évente. (azaz kb. naponta 20 nőt) akiknél diagnosztizálják a megbetegedést. Sokszor és sok helyen lehet olvasni a számokat, mégis inkább távolinak érezzük magunktól a betegséget – talán tudat alatt egy kicsit azért is, hogy ezzel még gondolatban is kizárjuk az érintettség lehetőségét.

Levelek a férjemnek, meg a szeretőjének
Sarah Domogala

A könyv teljesen véletlenül egy libris beszerző körutamon került a kezembe. Szerettem volna valamivel „meglepni“ magam, konkrét elképzelések nélkül. Tipikus esete az impulzusvásárlásnak, egyszerűen hagyod, hogy a „bolt irányítson“. Ahogy bolyongtam a polcok között egyszer csak megakadt a szemem ennek a könyvnek címén és előtört belőlem a kíváncsi énem.

Cholera-napló
Fábián Janka

A könyv olvasását hosszas várakozás előzte meg, mivel mar hónapokkal a megjelenés elött érdekesnek es hívogatónak találtam Fábián Janka új könyvének cím választását. Az elmúlt év megpróbáltatásait követően a téma nem is lehetne aktuálisabb.

Vera
Grecsó Krisztián

A könyv, ami egy hétvége erejéig visszarepített a 80-as évek Magyarországára, abba a korba, amikor mindannyiunk konyhájában a SOKOL rádió szólt, az ország egyik legnagyobb, legmodernebb áruháza a SKÁLA volt, a megrendelt autóra még éveket kellett várni, mindenki Fecske cigarettát szívott, amikor, amikor, amikor…mindezt persze napestig sorolhatnám.

Mi másképp nevetünk

„… A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül..."

A mérgező pozitivitás

Csak a jó dolgokra figyelj!

Minden rosszban van valami jó!

Minden okkal történik!

Minden fejben dől el!

A boldogság döntés kérdése!

Ha szomorú vagy, az a TE hibád!
Hirtelen belém nyilall egy emlékkép a múltból, amint egy betegség diagnosztizálását követően ülök az orvosi rendelőben és fuldoklom az ilyen és ehhez hasonló toxikus mondatokban. Segítő szándékú, de annál mérgezőbb kijelentések.

Hazudós
- novelláskötet -

Füllent, lódít, ferdít, hantázik, nagyot mond, vetít, valótlant állít … a hazugság szinonimáinak végeláthatatlan sora, na de miért és mennyit kamuzunk a hétköznapokban?
Szakértői felmérések szerint tíz perc alatt átlagosan háromszor ferdítjük el a valóságot.

Megdöbbentően magas szám, bevallom picit szkeptikus vagyok a kutatás hitelességét illetően😊De legyen, elhiszem…

Szellemek
Dolly Alderton

Vajon törvényszerű, hogy akinek – akarva vagy talán akaratlanul is – de eltér az élete a megszokottól, vagyis a kortársai által „diktált” mintától, az egy idő után lemorzsolódik a közös programokról? Először csak lemarad, majd egyre többször kimarad és végül teljesen elmarad.

„Sorkövetés” nélkül a boldogság valóban csak egy elérhetetlen vágyálom? Rosszindulatú feltételezés vagy kegyetlen valóság?

Dolly Alderton könyve kíméletlen őszinteséggel ír a mai harmincas nők félelmeiről, velük szemben támasztott elvárásokról és a párkeresés útvesztőiről.

(Miért) nem írtam semmit?

Réges-rég nem írtam már semmit…
Tudom- tudom, ez a rejtőzködő, kiszámíthatatlan, offline üzemmód a mai digitális világban a „teljes öngyilkosság“, vagy talán mindez csupán egy túlzó paranoia?

Eltűnésem magyarázatát csomagolhatnám tetszetős papírba, feldíszítve hatásvadász, sokat sejtető masnikkal vagy talán a manapság kedvelt „nem mondom el senkinek, elmondom hát mindenkinek“ mottó alapján konkrét, valós vagy vélt életközépi válságról, nehézségéről írhatnék, melyek az írásban gátoltak.

Megmaradt Alice-nek
Lisa Genova

Alice Howland élete példaértékű. A háromgyerekes családanya boldog házasságban él, karrierje csúcsán van. A neves, nyelvészprofesszor azonban egyre több furcsa dolgot vesz észre magán.
Nem találja előadásain a megfelelő szavakat, belezavarodik saját gondolatmenetébe. Térbeli tájékozódási képessége fokozatosan csökken. Miután a panaszok nem múlnak, sőt egyre inkább fokozódnak felkeres egy orvost. Hosszas és alapos kivizsgálást követően, közlik a rettenetes diagnózist, Alice 50 évesen öröklött Alzheimer – kórban szenved.

Vendéglista
Lucy Foley

Legyen trendi, formabontó, de mégis tartalmazzon klasszikus jegyeket. Ne legyen feszengős, de azért legyen ünnepélyes. Ne legyenek túl sokan, de azért a szűk családnál legyenek többen. Ünnepeljünk több napon keresztül vagy a „nagy nap” legyen valóban egy nap. A helyszín legyen könnyen megközelíthető vagy inkább távoli, egzotikus… kérdések végeláthatatlan sora, de vajon mekkora árat fizetünk a „tökéletes” esküvőért a legvégén?

A lelenc
Stacey Halls

„Lámpással keresem magam odakint.” (Emily Dickinson)

Biztosan voltatok már ti is úgy, hogy az élet hozta akadályokat egy kicsit nehezebben vettétek. Egy negatív hullám feltorlódott problémákkal, melyek - jobb esetben csak időszakosan de- megnehezítik mindennapjainkat.

Egy, a nyolcból

Statisztikák szerint minden nyolcadik nőt érint élete során a mellrák valamilyen formája. Magyarországon ez egy kisvárosnyi (kb.7500) nőt jelent évente. (azaz kb. naponta 20 nőt) akiknél diagnosztizálják a megbetegedést. Sokszor és sok helyen lehet olvasni a számokat, mégis inkább távolinak érezzük magunktól a betegséget – talán tudat alatt egy kicsit azért is, hogy ezzel még gondolatban is kizárjuk az érintettség lehetőségét.

Levelek a férjemnek, meg a szeretőjének
Sarah Domogala

A könyv teljesen véletlenül egy libris beszerző körutamon került a kezembe. Szerettem volna valamivel „meglepni“ magam, konkrét elképzelések nélkül. Tipikus esete az impulzusvásárlásnak, egyszerűen hagyod, hogy a „bolt irányítson“. Ahogy bolyongtam a polcok között egyszer csak megakadt a szemem ennek a könyvnek címén és előtört belőlem a kíváncsi énem.

Cholera-napló
Fábián Janka

A könyv olvasását hosszas várakozás előzte meg, mivel mar hónapokkal a megjelenés elött érdekesnek es hívogatónak találtam Fábián Janka új könyvének cím választását. Az elmúlt év megpróbáltatásait követően a téma nem is lehetne aktuálisabb.

Vera
Grecsó Krisztián

A könyv, ami egy hétvége erejéig visszarepített a 80-as évek Magyarországára, abba a korba, amikor mindannyiunk konyhájában a SOKOL rádió szólt, az ország egyik legnagyobb, legmodernebb áruháza a SKÁLA volt, a megrendelt autóra még éveket kellett várni, mindenki Fecske cigarettát szívott, amikor, amikor, amikor…mindezt persze napestig sorolhatnám.

Minden jog fenntartva © 
2022
Minden jog fenntartva © 
2022